Már régóta albérletben lakunk, így elhatároztuk, hogy a spórolt pénzünkből lassan ideje saját lakást vásárolni, és érdemes a lakás energetikai tanúsítványát is megvizsgálni. Az energetikai tanúsítvány fontosságáról már volt szó korábban, nézzük most meg, a beszerzésének körülményeit.
Az energetikai tanúsítvány beszerzésének menete
Már régóta albérletben lakunk, és elhatároztuk, hogy a spórolt pénzünkből lassan ideje saját lakást vásárolni, aminél persze körültekintőbben kell eljárni, mint az albérlet keresésénél. A vásárlásnál nagyon sok szempontot figyelembe kell venni, mi elsősorban az épület területi elhelyezkedését nézzük. Budapesten kevés az olyan környék, ahol szívesen élném le az életemet, vagy ha azt nem is, néhány évet biztosan eltölt az ember az első lakásában. Így nálunk az elsődleges szempont a területi elhelyezkedés volt, azután pedig a lakás terület ének nagysága és a vételár. Mindenképpen újépítésűt szerettünk volna, elkerülve azt, hogy mielőtt beköltözünk, minden csövet, vezetéket ki kelljen cseréltetni, már amit ki lehet. Sajnos előfordul, hogy nem a mi lakásunkban megy tönkre valami, mégis mi vagyunk az elszenvedői.
Mikortól kell energiatanúsítványt kiállíttatni?
Érdemes a lakás energetikai tanúsítványát is elkérni a vásárlás előtt, mielőtt ingünk-gatyánk rámegy a fűtésre. Utánanéztünk a neten ennek a dolognak, és kiderült, hogy 2012 óta kötelező lakás eladása esetén az energiatanúsítvány beszerzése, amelyet az adás-vételi szerződés megkötésénél kötelező átadni az új tulajdonosnak. Ha viszont egy teljesen új lakás mellett tesszük le a voksunkat, már a hirdetésnél fel kell tüntetni az energetikai tanúsítványt. De 2015-től valószínűleg minden bérlésre vagy vételre szolgáló épület esetében már a hirdetésnél kötelező lesz az energetikai besorolás feltüntetése, így ez nagyban segíteni fogja a bérlésre, vásárlásra szolgáló ingatlanok közötti választást is, ugyanúgy, mintha háztartási gépet, például hűtőszekrényt vagy mosógépet választunk.
Mivel a tanúsítvány 10 évig érvényes, így nem kell majd újat készíttetni, ha mégis albérletnek adnánk ki a lakást. Kivéve, ha olyan változtatást, felújítást – például nyílászárók cseréje, hőszigetelés – végzünk, ami megváltoztatja az energetikai besorolását. Mivel új építésű lakást szeretnénk venni, remélhetőleg nem kell majd az ablakcserével bajlódnunk.
Az energetikai besorolásnak 10 kategóriája van
Az energetikai besorolás 10 skálás, A+-tól I-ig tart, amelynél a C besorolás a követelményeknek megfelelő, bármit is jelentsen az, az F az átlagos, a H gyenge, az I egyenesen rossz, az A+ pedig fokozottan energiatakarékos. Azt olvastam, hogy 2009 óta nem lehet olyan épületet építeni, amely C-nél rosszabb besorolású, így ez is érv lehet az új építésű lakás mellett. Mindenképpen jónak tartom ezt a kezdeményezést, bár a laikus ember az energetikai tanúsítvány alapján nem sok mindent tud meg az épületről, legalábbis számomra nem túl sokatmondóak a fenti kategóriák, mégis előre jelzi, hogy azért C-től felfelé valószínűleg nem csinálunk rossz vételt, már ami az energiafelhasználást illeti.
Ez persze nem vetíti előre, mi mennyi energiát fogunk belefeccölni, hogy újdonsült tulajdonunk lakható és kényelmes otthon legyen, ahová pihenni fogunk hazatérni, és nem a szomszédok ügyes-bajos dolgain idegeskedni. És ha már ennyire odafigyelünk otthonunk enegriafelhasználására, érdemes lecserélni a régi hűtőt, mosógépet szintén A-s vagy ott már inkább A+, A++ vagy A+++ besorolásúra, hogy kicsit a villanyszámlánkon is spóroljunk.
